Közlemény 2023.09.01 napjától az irodában 0112 jelvényszámú dr. Petics Milán állandó helyettes (Vht. 245. §) dr. Laurik László Miklós helyett látja el a feladatokat. Felhívjuk a figyelmét félfogadási időben esetlegesen várakozni szükséges.
Szerda és Csütörtök: 08:00 - 12:00

Gyakori Kérdések

Kérdések, és válaszok amit tudni érdemes egy adósnak!


Ügyintézés

Telefonon csak általános tájékoztatást tudunk adni, amennyiben konkrét információkra van szüksége, keresse fel irodánkat ügyfélfogadási időben, vagy postai levélben keressen meg minket.

Nem, nem lehetséges az emailben való ügyintézés. Kizárólag cégkapun, személyesen vagy ügyfélkapun keresztül lehetséges. Minden esetben szükséges a két fél együttműködésé egy végrehajtási eljárás során a két fél: a végrehajtó és az adós.

Tehát ha Ön levelet kapott a végrehajtótól, akkor minden esetben személyesen fogja csak tudni az ügyét megnyugtatóan rendezni, és mint adós megkérjük törekedjen erre a személyes kapcsolatra minden esetben. A végrehajtóval együtt nem működő ügyfelek, csak a végrehajtási eljárást nehezítik meg ezzel nem a végrehajtó munkájában fognak akadályt gördíteni, hanem az adós életvitelében fog nehézséget okozni a végrehajtási törvény jelenléte, illetve a végrehajtó eljárása.

A végrehajtási eljárás kérelemre, végrehajtható okirat kiállításával indul, melyre a bíróság vagy a közjegyző jogosult. A végrehajtási eljárás megindításának feltétele, hogy a határozat, amelynek végrehajtását kérik, kötelezést (marasztalást) tartalmazzon, jogerős vagy előzetesen végrehajtható legyen, és elteljen az abban foglalt teljesítési határidő. (Vht. 11.§, 13.§)

A konkrét végrehajtási eljárással kapcsolatosan az eljáró végrehajtó tud tájékoztatást nyújtani. A tájékoztatáskérés történhet ügyfélfogadási időben személyesen, továbbá postai úton vagy Hivatali kapu útján megküldött megkeresés formájában.

A végrehajtási ügyről a feleknek (adós, végrehajtást kérő), képviselőiknek és annak (egyéb érdekelt) lehet felvilágosítást adni, aki a jogi érdekét az ügyben igazolta. Ha jogszabály a végrehajtási ügy irataiban szereplő adatok megismerhetőségét korlátozza, ezekről csak a jogszabályban meghatározott személy vagy szervezet részére adható felvilágosítás. A felvilágosítást kérő személy köteles tehát igazolni személyazonosságát és képviseleti jogosultságát. A végrehajtónak meg kell ezért bizonyosodnia arról, hogy tájékoztatásra jogosult kér tőle információt, ezért fontos kiemelni, hogy telefonon, illetve email-en keresztül a végrehajtó kizárólag általánosságban nyújthat tájékoztatást, a konkrét végrehajtási eljárásra vonatkozóan nem. (1/2002. (I. 17.) IM rendelet 40. §)

A Vht. szabályozása szerint a végrehajtói tevékenységre megfelelően alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló törvény, amely egyértelműen határozza meg a végrehajtó végrehajtási ügy intézéséből történő kizárásának objektív okait. (pl. a felek valamelyikének hozzátartozója, vagy az, akitől az ügy megítélésre egyéb okból nem várható). A kizárás iránti kérelemről a Kar hivatalvezetője, illetve a bíróság dönthet, a végrehajtásban résztvevő felek (adós, végrehajtást kérő), valamint az egyéb érdekelt beadványa alapján.

A végrehajtó kizárása esetén másik végrehajtó kijelöléséről a Kar hivatalvezetője dönt. (Vht. 226. §)


Adósok ügyintézése

Az eljáró végrehajtói iroda saját hatáskörben 12 havi részletfizetési lehetőséget tud biztosítani, amennyiben a végrehajtást kérő nem természetes személy. Természetes személy végrehajtást kérő esetében a végrehajtó által biztosítható részletek száma maximum 6. A követelés a kifizetésig kamatozik, azaz a részletfizetési megállapodás megkötésekor nem áll meg a kamatszámítás. A részletfizetési megállapodáshoz a végrehajtói irodát személyesen fel kell keresni, vagy postai úton el kell juttatni a kérelmet, a követelés egy részét (első részlet) be kell fizetni az OTP bankfiókba, avagy átutalással teljesíteni. Gyermektartásdíjra és NAV adótartozásra a végrehajtó nem állapíthat meg részletfizetést, illetve gazdálkodó szervezet adósoknak sem engedélyezhető.

A több időtartalmú részletfizetés ügyében minden esetben a végrehajtás kérővel kell megegyeznie az adósnak. Ebben az esetben a végrehajtási iratban megtalálható a végrehajtás kérője.

Az adós megkeresi a végrehajtást kérőjét és megegyeznek a tartozásáról, az ilyen egyességet minden esteben írásba kell foglalni és a végrehajtás kérőjének feladata erről a végrehajtót értesíteni, az értesítés hiányában az eredti végrehajtás kérelemben foglaltak szerint zajlik a végrehajtási cselekmény, azt addig nem szűnik, meg nem függesztődig, fel és nem változik meg az eljárás iránya.

Minden esteben az adósok, ne a végrehajtóhoz forduljanak egy ilyen egyesség során ha a cselekmény továbbra is folyamatban marad, hanem az adós minden esetben a végrehajtás kérőjétől kérjen információt arról, hogy a végrehajtó tájékoztatva lett e a külön egyességről, ennek elmaradásig fölösleges keresni a végrehajtót, nem a végrehajtó feladata, a külön egyességek ellenőrzése, azzal a végrehajtás kérőjét kell megkeresni, ezt jogszabály is tiltja a végrehajtónak, illetve a cselekmények elmaradását sem tudja addig biztosítani az adósnak ha erről külön  értesítést nem  kapja meg a végrehajtás kérőjétől, hangsúlyozni kívánjuk a külön egyeségről nem az adónak kell tájékoztatni a végrehajtót illetve azt nem veheti figyelembe a végrehajtó ezt minden adós vegye figyelembe ha ezzel kívánja a végrehajtót megkeresni, fölösleges várakozástól kímélheti meg magát inkább forduljon a végrehajtás kérőjéhez.

 


Értelmező egyszerűsítő példa: X cég végrehajtást kér Y személyre vagy az ellen ingó, vagy ingatatlan/fizetés végrehajtására, akkor Y személynek az lenne a kívánalma, hogy egy 48 hónapos megállapodás keretében saját teljesítése szerint annak számlájára azaz X cég számlájára kívánja teljesíteni a tartozását akkor ügyében X céget kell felkeresni. A végrehajtót a szültet megegyezéséröl X cég tájékoztatja. A végrehajtás X cég tájékoztatását követően fog megváltozni Y személyre nézve.

 

 

A 12/6 havi részletfizetést sem tudom vállalni. Milyen lehetőségeim vannak?

A 12/6 havi részletfizetésnél hosszabb távú megállapodáshoz a végrehajtást kérőt kell megkeresni, aki ahhoz hozzájárulhat

Amennyiben gépjármű foglalási jegyzőkönyvet kap, az azt jelenti, hogy elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre a gépjármű-nyilvántartásba. Ettől a gépjárművet még lehet használni, azaz forgalomban marad. Ha kézhez veszi az okmányirodai határozatot, szerepelni fog rajta, hogy mikor, milyen dátum szerinti hatállyal jegyezte be a foglalást az okmányiroda. A bejegyző határozat keltétől számított 30 napig nem intézkedünk a forgalomból történő kivonás iránt, azaz 30 nap van rendezni a tartozást (akár egy összegben, akár részletfizetési megállapodással). A forgalomból történő kivonás azt eredményezi, hogy az illetékes okmányirodának be kell szolgáltatni a forgalmi engedélyt és a rendszámot.

Az 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 138. § (1) bek. alapján „Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését - ideértve az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a megfizetését - követő 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant. Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemben úgy rendelkezett, hogy az adós ingatlanát is vonják végrehajtás alá, vagy az adós ingatlanának végrehajtás alá vonását nem zárta ki, de a végrehajtási kérelemben az ingatlan adatait nem jelölte meg, a végrehajtó a végrehajtási költség előlegezését és az ingatlan adatainak beszerzését, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a megfizetését követő 3 munkanapon belül intézkedik az ingatlan lefoglalása iránt.”

Az eljáró végrehajtói irodának tehát nincs mérlegelési lehetősége, amennyiben a végrehajtást kérő kéri az ingatlan lefoglalását, vagy az ingatlan lefoglalását nem zárta ki, a végrehajtási jog bejegyzéssel megvalósul az ingatlan lefoglalása. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ingatlan tekintetében folytatódik az eljárás, azaz árverésre kerül.

A fizetési meghagyás nem végrehajtható okirat, így a fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatosan a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján (www.mokk.hu) találhat részletes tájékoztatást. Esetlegesen felmerülő kérdéseivel a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzőhöz, illetve a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához fordulhat.

Magyar önálló bírósági végrehajtó kizárólag Magyarország területén járhat el végrehajtási ügyben. (Vht. 232.§ (3)-(5) bekezdés)

A Kar hivatali szerve írásbeli kérelemre tanúsítványt állít ki:

  1. a végrehajtási ügyek nyilvántartásában nem szereplő kérelmező számára annak igazolására, hogy a végrehajtási ügyek nyilvántartásában végrehajtási eljárás adósaként nem szerepel,
  2. a végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő kérelmező számára a végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő adatainak igazolása céljából.

A központi ügynyilvántartás adatairól szóló tanúsítvány kiállításáért fizetendő költségtérítés összege a központi ügynyilvántartásban szereplő személyenként:

  1. pont szerinti tanúsítvány esetében 3.000,- Ft*,
  2. pont szerinti tanúsítvány esetében 6.000,- Ft*.

A költségtérítés a Kar Budapest Banknál vezetett 10103173-09701100-03003002** tanúsítvány bevételi számlájára átutalással teljesíthető.

A Kar a tanúsítványt a kérelem szerint papíralapú vagy elektronikus közokiratként, a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül állítja ki. A papíralapú formanyomtatvány a Kar által üzemeltetett oldalon található űrlap kitöltése után kinyomtatható és postai úton beküldhető, illetve az elektronikus kérelem az előbbiekben hivatkozott oldalon található felületen kitölthető és elektronikusan aláírva onnan elektronikus úton továbbítható a Kar részére.

A kérelemhez csatolni kell a költségtérítés befizetésének igazolását, valamint a meghatalmazott útján előterjesztett kérelemhez a kérelem előterjesztésére vonatkozó meghatalmazást. (Vht. 253/E. § (6) bekezdés)

 

 

 

 

 

*Jelen eljárási illeték az aktuális gyik publikálásakor érvényben levő illeték adatokat tartalmazza, ez esetlegesen változhat ezért kérjük minden esetben vegye fel a kapcsolatot a végrehajtó irodával a pontos, összegek tekintetében.

** Kérjük a számlaszám ellenőrzését, mivel az akár változhat is ezért kérjük vegye fel a kapcsolatot írásban a végrehajtó irodánkkal a pontos számla szám miatt, fontos számla szám ügyébe ne telefonon intézze az ügyet, hanem minden esetben írásban.

A Kar által kiosztott végrehajtási ügyek esetében az eljáró végrehajtók személyéről a Kar honlapján az ügykeresés menüpontban tájékozódhat. Az önálló bírósági végrehajtók elérhetőségei, valamint az ügyfélfogadási rendjükre vonatkozó információk a Névjegyzék menüpont alatt tekinthetők meg.

A konkrét végrehajtási eljárással kapcsolatosan az eljáró végrehajtó tud tájékoztatást nyújtani. A tájékoztatáskérés történhet ügyfélfogadási időben személyesen, továbbá postai úton vagy Hivatali kapu útján megküldött megkeresés formájában.

A végrehajtási ügyről a feleknek (adós, végrehajtást kérő), képviselőiknek és annak (egyéb érdekelt) lehet felvilágosítást adni, aki a jogi érdekét az ügyben igazolta. Ha jogszabály a végrehajtási ügy irataiban szereplő adatok megismerhetőségét korlátozza, ezekről csak a jogszabályban meghatározott személy vagy szervezet részére adható felvilágosítás. A felvilágosítást kérő személy köteles tehát igazolni személyazonosságát és képviseleti jogosultságát. A végrehajtónak meg kell ezért bizonyosodnia arról, hogy tájékoztatásra jogosult kér tőle információt, ezért fontos kiemelni, hogy telefonon, illetve email-en keresztül a végrehajtó kizárólag általánosságban nyújthat tájékoztatást, a konkrét végrehajtási eljárásra vonatkozóan nem. (1/2002. (I. 17.) IM rendelet 40. §)

A Vht. szabályozása szerint a végrehajtói tevékenységre megfelelően alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló törvény, amely egyértelműen határozza meg a végrehajtó végrehajtási ügy intézéséből történő kizárásának objektív okait. (pl. a felek valamelyikének hozzátartozója, vagy az, akitől az ügy megítélésre egyéb okból nem várható). A kizárás iránti kérelemről a Kar hivatalvezetője, illetve a bíróság dönthet, a végrehajtásban résztvevő felek (adós, végrehajtást kérő), valamint az egyéb érdekelt beadványa alapján.

A végrehajtó kizárása esetén másik végrehajtó kijelöléséről a Kar hivatalvezetője dönt. (Vht. 226. §)

Ez a cikk számadatai elavult információkat tartalmaznak! 

A munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Az így csökkentett (nettó) összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét (jelenleg: 142.500,- Ft*).

A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében: tartásdíj, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás. Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek szintén legfeljebb 50%-áig terjedhet.

A levonás során mentes – a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása kivételével – a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének (jelenleg 28.500,- Ft*). (Vht. 61. §, 65. §)

 

*Jelen összeg tájékoztató jellegű azok csak az adott év aktuális minimál bér és egyéb jövedelmi adatai alapján generált összeg, ha emelkedik a minimál bér emelkednek az összegek is. Ezért minden esetben pontos számadatok felől érdeklődjön a végrehajtó irodánkban, vagy ügyvédnél. Ez a cikk számadatai elavult információkat tartalmaznak! 

Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából (korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, táncművészeti életjáradékából, átmeneti bányászjáradékából) legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet gyermektartásdíj, jogalap nélkül felvett nyugellátás, illetve több letiltás esetén. Az árvaellátásból -– legfeljebb 50% erejéig -– a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni. (Vht. 67. § alapján)

A munkabérből történő levonás szabályaihoz hasonlóan a levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havi járandóságnak az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, ez jelenleg: 142.500,- Ft*. (Vht. 63. §)

 

*Jelen összeg tájékoztató jellegű azok csak az adott év aktuális nyugdíj adatok és egyéb jövedelmi adatai alapján generált összeg, ha emelkedik a nyugellátás emelkednek az összegek is. Ezért minden esetben pontos számadatok felől érdeklődjön a végrehajtó irodánkban, vagy ügyvédnél.

A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető pénzösszeg végrehajtás alá vonható.

A természetes személyt megillető, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul vonható végrehajtás alá, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá.

Az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege jelenleg 28.500,- Ft*, az ezen összeg négyszerese, vagyis 114.000,-Ft* feletti összeg vonható korlátlanul végrehajtás alá, az ez alatti összegből pedig a 28.500,-Ft* és annak négyszerese közötti rész, vagyis 85.500,-Ft*-nak megfelelő összeg 50%-a, azaz 42.750,-Ft* vonható végrehajtás alá. (Vht. 79/A. §)

Mentes a végrehajtás alól a természetes személyt megillető pénzösszegnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ha azonban a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható.

Amennyiben a levonást végző bank az adóst megillető, de végrehajtás alá nem vonható, mentes pénzösszeget a törvényben foglaltak ellenére levonja és kifizeti, a bank a mentesnek minősülő összegért felelős az adósnak és köteles azt részére visszatéríteni. A törvényi szabályozás szerint tehát az esetleges levonás alól mentes összeg levonása esetén – az adós felhívására vagy önként – a bank köteles azt haladéktalanul az adósnak visszatéríteni, ugyanakkor a túlvonásért a végrehajtó nem felelős, hiszen nincs tudomása arról, hogy az adott számlán milyen összegből milyen mértékű levonást teljesít a számlát kezelő bank. (Vht. 79/ E. §)

 

*Jelen összeg tájékoztató jellegű azok csak a publikáláskor érvényben lévő év aktuális összegszerű adatai és egyéb jövedelmi adatai alapján generált összeg, ha emelkedik a minimálbér emelkednek az összegek is. Ezért minden esetben pontos számadatok felől érdeklődjön a végrehajtó irodánkban, vagy ügyvédnél. Ez a tájékoztató tartalmazhat elavult adatokat is.

A végrehajtó a jövedelemre vezetett letiltást és a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt pénzösszeg végrehajtás alá vonását egyszerre is foganatosíthatja, tehát önmagában nem jogsértő a bankszámla megterhelése azért, mert az adós jövedelme már letiltásra került. A mentesség szempontjából nincs jelentősége a számlán lévő összeg eredetének, a bank nem vizsgálhatja, hogy valamely bankszámlán lévő összeget milyen jogcímen kapott az adós. Az inkasszó végrehajtása szempontjából tehát nem alkalmazhatóak a jövedelem letiltásánál irányadó mentességi szabályok, előfordulhat tehát, hogy az adós számlájáról olyan összegek is elvonásra kerülnek, melyek a letiltás alól mentesek voltak.

Gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó főszabályként a forgalmi engedélyt és a gépjármű törzskönyvét is lefoglalja, és arról foglalási jegyzőkönyvet állít ki. A jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és a törzskönyvet megküldi az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak, amely haladéktalanul bejegyzi a nyilvántartásba az elidegenítési és terhelési tilalmat. Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállására tekintettel a gépjármű biztosítékul nem adható és tulajdonjoga másra nem ruházható át.

Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó csak az elidegenítési és terhelési tilalom nyilvántartásba történt bejegyzését követő harminc nap elteltével hívhatja fel a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból. A gépjármű lefoglalására továbbá nemcsak a helyszínen, hanem a gépjármű-nyilvántartás adatai alapján is sor kerülhet. A közlekedési igazgatási hatóság a foglalási jegyzőkönyv alapján ebben az esetben is bejegyzi az elidegenítési és terhelési tilalmat, majd- hasonlóan ahhoz az esethez, ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult- az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyezését követő 30 nap eltelte után intézkedik a végrehajtó felhívására a gépjármű forgalomból történő kivonása érdekében.

Amennyiben a forgalmi engedély, illetve a törzskönyv lefoglalása meghiúsult vagy a foglalásra a nyilvántartási adatok alapján került sor, és így a gépjármű forgalomból történő kivonása csak az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését követő 30 nap eltelte után történik meg, az adós a lefoglalt gépjárművet ezen időtartamban- a forgalomból történő kivonásig- még használhatja. A gépjármű értékesítése a foglalást követő 30 nap eltelte után lehetséges. (Vht. 103.§, 115. § (1) bekezdés)

A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalásakor csak a törzskönyvet kell lefoglalni és az adós a gépjármű értékesítéséig a gépjárművet használhatja. Amennyiben az ilyen gépjármű becsértéke személygépkocsi esetén nem éri el az 1,2 millió Ft-ot, a gépjármű mentes a végrehajtás alól. A gépjármű nem minősül foglalkozás gyakorlásához nélkülözhetetlennek pusztán az okból, hogy az adós azzal jár munkába. A végrehajtást foganatosító bíróság azonban a foglalásról való tudomásszerzést követő 8 napon belül előterjesztett kérelemre engedélyezheti a lefoglalt gépjármű árverésig történő használatát, ha az adósnak arra a munkavégzés helyszínére történő eljutása érdekében szüksége van. (Vht. 103. § (5) bekezdés és a 13/2001. (X. 10.) IM rendelet)

A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére – az adótartozás és az adók módjára behajtandó köztartozás kivételével – megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette.

A végrehajtást kérő – a részletfizetésről a végrehajtó által készített és neki megküldött – jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesítheti a végrehajtót arról, hogy nem ért egyet a részletfizetés tartalmával, és a részletfizetés tartalmára, a részlet összegére is javaslatot tehet, valamint további biztosítékot kérhet az adóstól a teljesítésre. Ez esetben tehát a részletfizetéshez a végrehajtást kérő egyetértése szükséges, illetve a részletfizetés feltételeit a végrehajtást kérő kérése alapján a végrehajtónak módosítani kell.

Nincs szükség a végrehajtást kérő beleegyezésére és a végrehajtó az adós számára részletfizetést állapít meg, ha megtette az intézkedéseket az adós pénzügyi intézménynél kezelt összegeinek, munkabérének, ingóságainak végrehajtás alá vonása iránt, de azok eredményeként a tartozás teljes összegét nem sikerült behajtani és még nem került sor korábban részletfizetés engedélyezésére. Ugyanígy járhat el a végrehajtó, ha az adóssal szemben 500 ezer Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás vagy pedig 1 millió Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás, de más követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára az ingatlan-nyilvántartásba, és a követelés behajtása érdekében az adós lakóingatlanának árverésére lenne szükség. (Vht. 52/A. §, 52/B. § alapján)

Lehetőség van továbbá arra is, hogy az adós és a végrehajtást kérő közvetlenül egymással állapodjanak meg a részletfizetésről és annak feltételeiről. A megállapodást ebben az esetben a végrehajtó részére be kell nyújtani. Részletfizetés engedélyezése, illetve ilyen tartalmú megállapodás megkötése esetén az eljárás szünetel, azt azonban folytatni kell, ha az adós bármely részlet megfizetését elmulasztotta.

A végrehajtás a jogerős és végrehajtható okiratban foglalt és lejárt határidejű tartozás behajtására irányuló kényszerintézkedés, ezért a végrehajtási törvény méltányossági eljárást a végrehajtó részére nem enged. A végrehajtó kötelessége a végrehajtható okiratban foglalt tartozás behajtása érdekében minden, a végrehajtási jogszabályokban foglalt intézkedés megtétele. Kizárólag a végrehajtást kérő, tehát aki felé a tartozás fennáll, dönthet úgy, hogy a tartozást vagy annak egy részét elengedi. Amennyiben a végrehajtást kérő méltányosságból így dönt, erről írásban tájékoztatja a végrehajtót, aki e döntésnek megfelelően köteles a továbbiakban eljárni

Amennyiben az adós méltányolható körülmény fennállására hivatkozik és azt igazolja is, a bíróság kérelmére a végrehajtást felfüggesztheti. Ilyen lehet például az adós súlyos betegsége, vagy az adóst sújtó természeti katasztrófa bekövetkezése (Vht. 48. § (3) bekezdés)

A végrehajtási eljárás célja a végrehajtás alapjául szolgáló határozatban foglalt kötelezettség kikényszerítése, ezért a végrehajtásnak az adós kérelmére történő felfüggesztésére csak rendkívül szűk körben és viszonylag rövidebb időtartamra van lehetőség. A kivételesség a végrehajtás felfüggesztése kapcsán azt jelenti, hogy a felfüggesztés alapjául szolgáló, méltányolható körülménynek – annak fennállása és súlyossága szempontjából – kivételesnek kell lennie, és ilyen körülmény esetén is csak kivételesen kerülhet sor a felfüggesztésre.

Az adós kérelmére történő felfüggesztés arra szolgál, hogy az átmenetileg nehéz anyagi, illetőleg szociális helyzetbe került adós ideiglenesen mentesüljön a végrehajtás kényszere alól annak érdekében, hogy a végrehajtással érintett kötelezettségét belátható időn belül teljesíteni tudja. Az adós által hivatkozott körülménynek tehát átmeneti jellegűnek kell lennie.

Az adósnak a végrehajtási eljárásban érvényesített és megfizetett tartozás mellett a végrehajtási költségeket is meg kell térítenie az eljáró végrehajtónak. A végrehajtót a végrehajtás foganatosításáért költségátalány, utazási költségátalány, készkiadás, munkadíj, és az adós teljesítése esetén ezeken felül behajtási jutalék illeti meg. A munkadíj főszabály szerint a végrehajtási ügyértékhez (követelés összege + járulékai) igazodik. A végrehajtót jogszabályban meghatározott összegű költségátalány illeti meg az iroda fenntartásával járó költségek fedezésére, utazási költségátalány a helyszíni eljárási cselekmények foganatosításáért, és készkiadásként számíthatja fel pl. a szállítási, tárolási és postaköltséget. A végrehajtót behajtási jutalék is megilleti, ha az eljárás teljesen vagy részben eredményes. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kart megillető általános költségátalányt a végrehajtó szintén a költségekkel együtt hajtja be.

Amennyiben tartozás és a végrehajtási költségek is megfizetésre kerülnek, a végrehajtó az adós ellen indult végrehajtási eljárást – díjjegyzék kiállításával – befejezi. (35/2015. (XI. 10.) IM rendelet)

Az elévülés azt jelenti, hogy nem lehet bíróságon érvényesíteni azokat a követeléseket, amelyeknél az elévülési idő eltelt – de csak akkor, ha erre az adós hivatkozik, jelzi a végrehajtó vagy a végrehajtást foganatosító bíróság részére. A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, az általános elévülési idő öt év. A különböző jogszabályok is megállapítanak eltérő elévülési időket. Az áramszolgáltatási díjakra például a villamosenergiáról szóló törvény 3 éves elévülési időt mond ki a gázszolgáltatásból eredő igények szintén 3 év alatt évülnek el. A televízió és telefonszolgáltatás díj tartozások a hírközlési törvény szerint 1 év alatt évülnek el.

Főszabályként a bíróság a végrehajtási jog elévülését kérelemre veszi figyelembe, e kérdésben a végrehajtó nem dönthet. Ha a végrehajtást már elrendelték, akkor az elrendelés időpontjától kezdődően az elévülés mindaddig nyugszik (nem számít bele az elévülési határidőbe) amíg a végrehajtási cselekmények (felszólítás tartozás megfizetésére, letiltás, azonnali beszedési megbízás, végrehajtási jog bejegyeztetése, helyszíni eljárás stb.) foganatosítása folyamatban van. A végrehajtást kérőnek a végrehajtás folytatására irányuló kérelme, illetve a bíróságnak vagy a végrehajtónak (fentebb ismertetett) a végrehajtás érdekében tett bármilyen intézkedése alapul szolgálhat az elévülés félbeszakadására. (Vht. 57.§)

A bíróság a végrehajtás elrendelésekor nem vizsgálja, hogy az adós már teljesített-e, nem feladata a teljesítések és azok elszámolása helyességének vizsgálata. Amennyiben az adós a tartozás fennállását vagy annak összegét vitatja, a végrehajtás korlátozását/megszüntetését kérheti a végrehajtást foganatosító bíróságtól. A bíróság a végrehajtási eljárás keretében csak akkor korlátozhatja vagy szüntetheti meg a végrehajtást, ha az adós állítását a végrehajtást kérő elismeri. Amennyiben a végrehajtási eljárás korlátozására/megszüntetésére így nincs lehetőség, az adós a végrehajtás korlátozása/megszüntetése iránti peres eljárást kezdeményezhet a végrehajtást kérővel szemben. (Vht. 41. §)

Amennyiben a végrehajtó a követelés behajthatatlansága miatt az eljárás szünetelését állapította meg, a végrehajtást csak akkor lehet folytatni, ha a végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy az adósnak van olyan vagyontárgya, amely lefoglalható, illetőleg értékesíthető. Ha a végrehajtást kérő tudomására jut az adós tulajdonában lévő, lefoglalható vagyontárgy, akkor arról célszerű a végrehajtót is tájékoztatni és a végrehajtási eljárás folytatását kérni. (Vht. 54. §)

Amennyiben a felek a végrehajtó által küldött leveleket nem veszik át, az nem akadályozza a végrehajtás lefolytatását, ebben az esetben azonban a felek jogaikat sem tudják érvényesíteni (pl. jogorvoslati jog). A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha pedig a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, az iratot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.


Árverési eljárások

Az árveréseken való részvételhez először a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által üzemeltetett Elektronikus Árverési Rendszerbe (arveres.mbvk.hu) történő regisztráció szükséges. A regisztrációt bármely végrehajtói irodában kezdeményezheti, ügyfélfogadási időben. A regisztrációhoz szükséges dokumentumok: magánszemély esetében személyi igazolvány vagy vezetői engedély, lakcímkártya, adókártya, gazdálkodó szervezet esetében cégkivonat (vagy azt helyettesítő okirat, ha nem a cégbíróság a nyilvántartó), aláírási címpéldány, törvényes képviselő személyi igazolványa vagy vezetői engedélye, lakcímkártyája, adókártyája. A regisztrációhoz szükséges továbbá telefonszám és működő e-mail cím megadása. A regisztráció díja egyszeri 6.000 Ft. A regisztráció csak személyesen vagy szabályos meghatalmazott útján lehetséges, online nem intézhető.

A regisztrációt követően kapott felhasználói szerződésen találja meg a bejelentkezéshez szükséges felhasználói nevet. Jelszavát a regisztrációkor megadott e-mail címre érkező e-mailben található linkre kattintva saját maga állíthatja be.

Ha már rendelkezik regisztrációval, az árverésen való részvételhez árverési előleget kell fizetnie, mely a kikiáltási ár 10%-a. Az átutaláshoz/befizetéshez szükséges információkat (árverési előleg összege, jogosult neve, bankszámlaszáma) az árverési hirdetményen lehet megtalálni. Az árverési előleg átutalásánál/befizetésénél a regisztrációkor kapott felhasználói nevet és az árverési hirdetményen a fejléc alatt feltüntetett végrehajtási ügyszámot kell közleményként feltüntetni.

Az árverési előleg megfizetését követően aktiválási kérelmet kell előterjeszteni, melyet az árverési rendszerbe bejelentkezve, az árverést kikeresve a „részvétel az árverésen” gombbal tehet meg. Az árverési előleg befizetését és az aktiválási kérelem előterjesztését követően az eljáró végrehajtói iroda az aktiválási kérelmet visszaigazolja, melyről az árverési felületen keresztül kapott rendszerüzenetből értesül. A folyamatot érdemes az árverés lejárata előtt 3 munkanappal megkezdeni.

Az esetek döntő többségében nem. Ha az árverési hirdetményen a megtekintési lehetőségnél az szerepel, hogy „külső szemrevételezéssel bármikor, belülről pedig közvetlenül a tulajdonossal (bentlakóval) előre egyeztetett időpontban lehet megtekinteni”, azt jelenti, hogy a végrehajtói iroda nem tudja a megtekintést biztosítani. A tulajdonos/bentlakó telefonos vagy elektronikus elérhetőségeit nem érdemes a végrehajtói irodától kérni, mivel még ha rendelkezésére is áll, nem jogosult annak kiadására. Amennyiben az ingatlan megtekinthető, az az árverési hirdetményen feltüntetésre kerül, a megtekintési lehetőség időpontjával.

Beköltözhetően azok az ingatlanok kerülnek árverésre, melyek sikeres és jogerős árverést követően birtokba vehetőek. A lakott állapotban kitűzött ingatlanok nem vehetők birtokba sikeres és jogerős árverést követően sem, mivel vagy tört tulajdoni hányad kerül árverésre, vagy haszonélvezeti/özvegyi joggal terhelten kerül árverésre, vagy a végrehajtást kérő(k) az ingatlan lakott állapotban történő értékesítését kérték. A beköltözhetőség tehát nem jelenti azt, hogy az ingatlan üresen áll.

Az ingatlan kikiáltási ára az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítvány alapján a végrehajtó által, vagy ezzel szemben előterjesztett kifogás esetén a bíróság által meghatározott becsérték összege.

Az ingatlanra az árverés első szakaszában legalább a kikiáltási ár 90%-ának, második szakaszában legalább a kikiáltási ár 70%-ának, harmadik szakaszában legalább a kikiáltási ár felének megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat.

Lakóingatlanra az árverés első szakaszában legalább a kikiáltási ár 90%-ának, második szakaszában legalább a kikiáltási ár 80%-ának, harmadik szakaszában legalább a kikiáltási ár 70%-ának, mindhárom szakaszában fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén legalább a kikiáltási ár 100%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt. (Vht. 147. §)

A végrehajtó november 15. és április 30. között magánszemély esetében nem intézkedhet a lakóingatlanból történő kilakoltatás iránt. Nem vonatkozik ez az önkényes lakásfoglalókra, és azokra, akiket a végrehajtási eljárás során korábban rendbírsággal sújtottak. Ezen személyek esetében a végrehajtónak a fenti időszakban is intézkednie kell a kilakoltatás iránt. Önkényes lakásfoglalónak nemcsak az minősül, aki üresen álló ingatlanba önkényesen beköltözik, tehát nincs és nem is volt jogcíme az ottlakásra, hanem az is, aki határozott idejű bérleti szerződést kötött, annak elteltével azonban az ingatlant önként nem hagyta el. (Vht. 182/A. §)

Az önkényes lakásfoglalónak minősülő, határozott idejű bérleti szerződést kötött, de a lakóingatlant önként el nem hagyó magánszemély bérlőkre azonban alkalmazni kell a kilakoltatási moratóriumra vonatkozó rendelkezéseket, így a fenti időszakban a végrehajtó ezen személyek kilakoltatása iránt sem intézkedhet. /Vht. 183/A. § (2) és Vht. 183/C. § (2)/


Jogszabályok

  • 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (Vht.)
  • 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.)
  • 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.)
  • 35/2015. (XI. 10.) IM rendelet a bírósági végrehajtói díjszabásról
  • 1/2002. (I. 17.) IM rendelet a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről
  • 3/2015. (II. 25.) IM rendelet az önálló bírósági végrehajtó intézkedése ellen benyújtott panaszügyek intézéséről, a panaszügyek felügyeletéről és a fegyelmi eljárások nyilvántartásáról
  • 16/2001. (X. 26.) IM rendelet a bírósági végrehajtás szervezetéről
  • 27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról
  • 13/2001. (X. 10.) IM rendelet az adós foglalkozásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalás alóli mentességéről

A végrehajtó eljárásával szembeni jogorvoslati lehetőségek

A végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtási eljárás szabályainak lényeges megsértése az olyan jogszabálysértés, amelynek a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi kihatása volt.

A kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt – a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt – 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására, vagy a kifogás előterjesztésében a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon túl is akadályozva volt, a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani, amennyiben a kifogást előterjesztő a későbbi tudomásszerzés vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolja. A végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónap eltelte után nem lehet kifogást előterjeszteni; e határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. A végrehajtási kifogás benyújtása illetékköteles, melynek mértéke 15.000,-Ft. (Vht. 217. §)

A végrehajtási kifogástól meg kell különböztetni a panaszt. Lényeges különbség, hogy a végrehajtási kifogás a foganatosító bíróság részére kerül továbbításra és a bíróság dönt a végrehajtási kifogás tárgyában, míg a panaszt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar bírálja el.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy az önálló bírósági végrehajtójelölt (panaszolt) tevékenységével kapcsolatban benyújtott olyan kérelmet vizsgálhat ki panaszként, amely panasz e személyeknek a rendeletben meghatározott minőségükben tett tevékenységét sérelmezi, és a panasz elbírálása nem tartozik bíróság, hatóság vagy más szerv hatáskörébe. Panasznak minősül a kérelem különösen, ha az abban foglaltak szerint a panaszolt az adós, a végrehajtást kérő, illetve egyéb érdekelt, vagy meghatalmazottjuk (panaszos) tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, panaszossal szemben tanúsított magatartása nem megfelelő, továbbá ügyfélfogadási időben nem érhető el személyesen, telefonon, vagy felvilágosítás adására jogosult alkalmazottja útján.

A fentiek alapján nem minősül panasznak például, ha a tartozásának fennállását vitatja, ha a sérelmezi a munkabérének vagy nyugdíjának letiltását, gépjárműjének lefoglalását vagy az ingatlanának árverésre való kitűzését.

A panasz teljeskörű kivizsgálásához szükséges alábbi adatokat – postai úton, hivatali kapu útján, illetve az mbvk@mbvk.hu e-mail címre (postai válaszcíme megadásával) vagy a Kar székhelyén szerdánként 09:00-14:00 óra között tartott személyes ügyfélfogadás során – küldheti meg.

A panaszkérelemnek az alábbiakat mindenképp tartalmaznia szükséges:

  • a panaszos neve,
  • a panaszos lakcíme, székhelye, illetve amennyiben ettől eltérő, a levelezési címe,
  • a panasz részletes leírása, sérelmezett intézkedések/mulasztások,
  • a panasszal érintett végrehajtási eljárás száma,
  • a panaszolt végrehajtó neve,
  • a panaszos által benyújtott iratok megjelölése.

(3/2015. (II.25.) IM rendelet 2. §)

A Kar a panaszt annak kézhezvételétől számított 30 napon belül (amennyiben hiánypótlásra hívja fel a panaszost, abban az esetben 45 napon belül) köteles kivizsgálni. Ha a kivizsgálás előreláthatólag hosszabb ideig tart, erről a panaszost az eljárás meghosszabbítása indokainak egyidejű közlésével tájékoztatni kell. Az eljárás meghosszabbítása a 60 napot (hiánypótlás esetén a 75 napot) nem haladhatja meg. A panasz kivizsgálás felfüggesztésének időtartama az eljárási határidőbe nem számít bele. Kihangsúlyozandó, hogy a panasz kivizsgálása során a Kar nem hoz határozatot. (3/2015. (II.25.) IM rendelet 4. § (5) bekezdés)

A Kar a panasz elbírálásáról írásban értesíti a panaszost. A panaszos az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül – amennyiben az értesítésben foglalt döntéssel nem ért egyet – felülbírálati kérelemmel fordulhat a Kar Hivatali szervének vezetőjéhez. A Kar Hivatali szervének vezetője megalapozott felülbírálati kérelem esetén 30 napon belül megteszi a szükséges intézkedéseket, az alaptalan felülbírálati kérelmet pedig elutasítja. A felülbírálati kérelem elbírálásáról a Kar Hivatali szervének vezetője írásban értesíti a panaszost. A felülbírálati kérelem elbírálásával szemben további jogorvoslatnak nincs helye. (3/2015. (II.25.) IM rendelet 5. § (5) bekezdés)

Rólunk

Net Világ Technology © 2014 - 2021. Minden jog fenntartva! Net Világ Technology Szerzői jogvédelem alatt álló oldal. Az oldalon elhelyezett képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl: betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, kép, grafika, logó stb.) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben vagy egészében - kizárólag a Net Világ Technology előzetes, írásos belegyezésével lehetséges.

© Net Világ Technology Edit Weboldalkezelő Webalkalmazás © 2014 - 2024.