Közvetlen bírósági letiltás esetén a végrehajtást elrendelő bíróság maga intézkedik az adós munkáltatójánál, hogy a végzésében letiltott összeget a munkáltató az adós munkabéréből, járandóságból vonja le, és a jogosultnak fizesse ki. Ebben a jogintézményben a végrehajtás elrendelése és annak foganatosítása egy lépésben történik meg, mivel a végrehajtást elrendelő bíróság megkezdi a végrehajtás foganatosítását is, így az ügy el sem jut a végrehajtóhoz. A közvetlen bírósági letiltó végzés gyors és közvetlen végrehajtást biztosít.
A végrehajtási lap kiállítására vagy az okirat végrehajtási záradékolására jogosult bíróság – a végrehajtási lap kiállítása, a végrehajtási záradékolás helyett – közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést.
A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját, illetőleg az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szervet vagy személyt (a továbbiakban: munkáltató) arra hívja fel, hogy – a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül – az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek.
A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A letiltó végzéssel szemben a feleknek fellebbezési joga van. A végzés elleni fellebbezésnek a letiltott összeg levonására és kifizetésére nézve nincs halasztó hatálya.
Amennyiben a bíróság a letiltó végzést végrehajtási záradék helyett állította ki, úgy a bíróság az adós munkáltatóját arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és – ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap értesítést – a levont és visszatartott összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.
A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A végzés elleni fellebbezésről a bíróság a munkáltatót haladéktalanul értesíti, és felhívja őt, hogy a levonást folytassa, de a levont összeget újabb értesítésig ne fizesse ki.
Ha a letiltó végzés elleni fellebbezés esetén a másodfokú bíróság helyben hagyta a végzést, az elsőfokú bíróság a munkáltatót arra hívja fel, hogy a levont összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.
Ha a letiltás kérdésében hozott végzés elleni fellebbezés alapján a másodfokú bíróság megváltoztatta a végzést, a másodfokú bíróság – a végrehajtási kérelem alapossága esetén – a letiltást a határozatában mondja ki, és azt 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.
A szabályozások közötti eltérés indoka, hogy az utóbbi esetben egy bíróság által el nem bírált követelés áll az ügy hátterében, így az ügyfelek érdekeinek védelme érdekében a bírósági felülvizsgálatot meg kell várni.
A munkáltató köteles a felhívás, illetőleg a határozat kézhezvétele után a letiltó végzésben, illetőleg a bíróság határozatában feltüntetett, az adós munkabéréből levont összeget haladéktalanul kifizetni a végrehajtást kérőnek, és köteles a végrehajtást a továbbiakban is foganatosítani.
A végrehajtási törvény megkülönbözteti azokat az eseteket, amikor a követelést kizárólag közvetlen letiltással kell behajtani, valamint azokat az eseteket, amikor ez bár nem kizárólagos megoldás, mégis elsődleges eszközként kell rá tekinteni, ha a törvény által meghatározott feltételek valamelyike fennáll.
Kizárólag közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha:
a) ezt kívánta a végrehajtást kérő,
b) a végrehajtás tartásdíj vagy más, részletekben fizetendő összeg iránt folyik, és a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi.
Egy bírói döntés kimondta, hogy a Vht. ezen szakaszai szerinti eljárásnak akkor van helye, ha azt a jogosult kérte. Erre figyelemmel a kötelezett kérelmére a bíróság méltányosságból nem mellőzheti a közvetlen bírósági felhívás kibocsátását, ha a jogosult azt kérte.
Elsősorban közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha:
a) a végrehajtást kérő járulék nélkül számított követelése (főkövetelés) csekély mértékű, azaz a társadalombiztosítási jogszabály szerint a munkaviszony alapján megállapított saját jogú öregségi nyugdíj (a továbbiakban: öregségi nyugdíj, jelenleg 28.500,-Ft) legalacsonyabb összegét nem haladja meg, vagy
b) a bíróság a végrehajtási kényszer arányos és fokozatos alkalmazásának elvére figyelemmel a közvetlen letiltást tartja indokoltnak közvetlen letiltást tartja indokoltnak.
Egy bírósági döntés értelmében abban az esetben, ha bíróság már korábban közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozatot kiadott vagy közvetlen bírósági letiltást kibocsátott, kizárólag munkabérből történő behajtás céljából újabb végrehajtható okirat – bírósági letiltó végzés – kiadásának már nincs helye.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 10. §-a szerint ugyanis a bíróság a végrehajtást végrehajtható okirat kiállításával rendeli el, és a bírósági végrehajtást elrendelő letiltó végzés (Vht. 24. §), vagy a közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozat (Vht. 28. §) is végrehajtható okiratnak minősül. Mindkét esetben kizárólag a munkabérre vezetett végrehajtásról van szó, ezért az egyszer már erre vonatkozóan elrendelt végrehajtást még egyszer elrendelni nem kell, illetve nem lehet.
Ha tehát közvetlen bírósági felhívás vagy letiltás már történt, csak arra kell felhívni a kötelezett munkáltatóját, hogy az eredeti bírósági határozatnak megfelelően vonja le a folyamatos, illetve a hátralékként fennálló gyermektartásdíjat és azt a végrehajtást kérőnek közvetlenül fizesse ki. A hátralék tekintetében a végrehajtást kérő nyilatkozata az irányadó, és visszamenőleg időbeni korlátozás nélkül lehetőség van a felgyülemlett hátralék tekintetében a teljesítés kérésére, minthogy a végrehajtás elrendelése már korábban megtörtént, a Vht. 14. §-ban foglaltakat ugyanis a végrehajtás elrendelésekor kell vizsgálni. (Fővárosi Bíróság 47. Pkfv. 29 144/1997/2.) BDT.1999. 42.
Egy másik bírósági döntés arra mutatott rá, hogy bár a végrehajtás elrendelése iránti kérelem előterjesztése illetékmentes, azonban tekintettel arra, hogy a Vht. Magyarország területén hatályos, joghatósága nincs arra a bíróságnak, hogy egy külföldi székhelyű, külföldön bejegyzett gazdasági társaságot ezen törvény alapján kötelezzen közvetlen bírósági felhívással a gyermektartásdíj levonására, és nincs mód erre a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és a végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009. EK rendelet alapján sem, mivel ezen rendelet a más tagállamban a határozat elismeréséről, és az azt követően az adott tagállamnak az illetékes hatósága által elrendelt végrehajtásról rendelkezik, így a bíróság végrehajtás elrendelése iránti kérelmet elutasította.
A weboldal általános tájékoztatást ad ügyfeleinknek a végrehajtási eljárásokról, a végrehajtói árverésekről. Bemutatja a végrehajtás során alkalmazott főbb jogszabályokat és választ ad pár olyan kérdésre, amiket gyakran kérdeznek tőlünk ügyfeleink.
Net Világ Technology © 2014 - 2021. Minden jog fenntartva! Net Világ Technology Szerzői jogvédelem alatt álló oldal. Az oldalon elhelyezett képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl: betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, kép, grafika, logó stb.) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben vagy egészében - kizárólag a Net Világ Technology előzetes, írásos belegyezésével lehetséges.
© Net Világ Technology Edit Weboldalkezelő Webalkalmazás © 2014 - 2024.
