A végrehajtási eljárás minden esetben egy jogi eljárás, az nem az adott végrehajtó által kezdeményezett eljárás következménye. Az adós helyzete egy bírósági per, vagy végzést, követően az adóssal szemben foganatosított ítélet vagy törvényen nyugszik.
Minden adósnak tudatosítania kell magában, hogy a végrehajtó is csak ember, éppen úgy, mint minden ember, a végrehajtó a foglalkozását végzi, a cselekmények elvégzése számára nem okoz örömet, hanem a törvény által rárót kötelezettségének kell megfelelnie, amit törvények rögzítenek hívatásánál fogva. Ezek megszegése a végrehajtóra nézve is súlyos következményekkel jár, így a törvényes kereten felül nem tud extra kedvezményeket biztosítani az adós részére. A végrehajtó akár egy végrehajtói cselekmény elmulasztása, miatt is hivatalvesztéshez vezethet, ezért sem lehet arra kérni valamit ne tegyen egy eljárásban. Tehát amikor egy végrehajtó zárolja a bankszámlát, és arról olyan összegeket emel le, ami az adós érdekeit súlyosan sérti, azt a végrehajtó nem jó kedvéből, hanem azért teszi, mert ha nem tenné, akkor a törvény rá nézve súlyos büntetést helyez kiáltásba. A végrehajtó is együtérez az adóssal, de sajnos a végrehajtó keze is meg van kötve. Az Ő feladata a végrehajtás ez által az elvont összeg megtérülése.
Az adósoknak mindenkor meg kell érteniük, azzal, hogy valaki erőszakosan lép fel, fenyegetőzik, vagy egyéb más cselekményben gondolkozik, csak ront saját helyzetén, és nem, hogy jobb, hanem sokkal rosszabb helyzetbe kerül, mint amiből szabadulni szeretne. Egy TV vagy autó, elvesztés nem olyan tragédia, mint a szabadságunk elvesztése. A végrehajtóval szembeni erőszakos fellépés súlyos börtönbüntetéssel fenyeget, az erőszakos személyt.
Minden erőszakos cselekményt fontalgató figyelmébe kívánjuk ajánlani a kockázatott, amit vállal a tettével:
Btk. 310. § Hivatalos személy elleni erőszak
310. § (1) Aki hivatalos vagy külföldi hivatalos személyt
a) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz,
b) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerít, vagy
c) eljárása alatt, illetve emiatt bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétség miatt két évig, a csoport szervezője és vezetője bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki hivatalos személyt vagy külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt bántalmaz, az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy vagy nem külföldi hivatalos személy.
(6) Aki hivatalos személy elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(7) Nem büntethető a (4) bekezdés alapján a csoport résztvevője, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására elhagyja. A hatályos Btk. XV. Fejezetének V. Címe tartalmazza a hivatalos személy elleni bűncselekményeket, amelyeket a törvény új, immáron önálló fejezetben szabályoz. A fejezethez tartozó bűncselekmények: hivatalos személy elleni erőszak, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak, nemzetközileg védett személy elleni erőszak. A hivatalos személy elleni erőszak bűntette közvetlenül a jogszerű eljárást teljesítő hivatalos személyt sérti, azonban ezen keresztül az államapparátus működését zavarja meg. A bűncselekmény sértettje a hivatalos személy, illetőleg a külföldi hivatalos személy.
A hivatalos személy fogalmát a törvény Záró Része tartalmazza. A cselekmény megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a hivatalos személy, vagy külföldi hivatalos személy ezen minősége fennáll-e akkor, ha a bántalmazásra a passzív alany eljárása miatt kerül sor. A bűncselekmény megvalósulhat, ha a hivatalos személyt akadályozzák, intézkedésre kényszerítik, vagy őt eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazzák.
A büntetőjogi védelem a hivatalos személyt csak a jogszerű eljárása során illeti meg, amelyhez minden olyan cselekménye hozzátartozik, melyet feladatai teljesítése során kifejt. Lényeges azonban, hogy az elkövető a hivatalos személy eljárását, a hivatalos személyi minőségét ténylegesen felismerhesse.
A hivatalos személy akadályozásának az olyan magatartás tekinthető, amely gátolja, nehezíti, késlelteti a hivatalos személy jogszerű eljárásának a végrehajtását. A hivatalos személy intézkedésre kényszerítése akkor merül fel, ha az erőszak vagy fenyegetés alkalmas arra, hogy a sértett eljárásával összefüggésben olyan tevékenységet fejtsen ki, amelyre egyébként is jogosult volna. Hivatalos személy elleni erőszak bűntettét valósítja meg az is, aki a hivatalos személyt eljárása alatt, illetve emiatt bántalmazza. Bántalmazás alatt a sértett testét érintő erőszakos magatartást értjük.
A hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye csak erőszak vagy fenyegetés, mint elkövetési mód alkalmazása esetén tényállásszerű. Az erőszaknak vagy a fenyegetésnek személy ellen kell irányulnia. Súlyosabban büntetendő, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el.
Ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan követik el, úgy a csoport szervezőjének – aki a korábban nem létező csoport létrehozása érdekében intézkedést tesz, a csoportot létrehozza -, vagy vezetőjének – aki alatt az irányító feladatot ellátó személyt értjük – a magatartása a csoport tagjainak a magatartásánál súlyosabban minősül.
A törvény nem veszi át a hatályos Btk.-ból a passzív alanyok körének bizonyos csoportja esetében súlyosabban büntetendő minősített esetét, azaz azt az esetet, ha a bűncselekményt a „külön törvényben meghatározott intézkedést végrehajtó rendőr vagy pénzügyőr” sérelmére követik el. Ehelyett a teljes tényállás büntetési tételeinek a szigorítása biztosítja bármely jogszerűen eljáró hivatalos személy fokozott büntetőjogi védelmet.
A fokozott büntetőjogi védelmet mutatja az is, hogy a bűncselekmény előkészülete is büntetendő. A törvény fenntartja a hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részvétel büntethetőségét azzal, hogy a büntetés ebben a körben is differenciál a csoport tagjai, illetve a csoport szervezője és vezetője között.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, annak elkövetője bárki lehet. A törvény továbbra is fenntartja a csoport résztvevője vonatkozásában a büntethetőséget megszüntető okot arra az esetre, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására – függetlenül ennek az indítékától – elhagyja.
A weboldal általános tájékoztatást ad ügyfeleinknek a végrehajtási eljárásokról, a végrehajtói árverésekről. Bemutatja a végrehajtás során alkalmazott főbb jogszabályokat és választ ad pár olyan kérdésre, amiket gyakran kérdeznek tőlünk ügyfeleink.
Net Világ Technology © 2014 - 2021. Minden jog fenntartva! Net Világ Technology Szerzői jogvédelem alatt álló oldal. Az oldalon elhelyezett képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl: betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, kép, grafika, logó stb.) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben vagy egészében - kizárólag a Net Világ Technology előzetes, írásos belegyezésével lehetséges.
© Net Világ Technology Edit Weboldalkezelő Webalkalmazás © 2014 - 2024.
