Az adós részére kézbesített fizetési meghagyást nem ő, hanem egy ismeretlen személy vette át, azonban a tértivevényt az ő nevében küldték vissza a feladónak. Az átvevő személyi igazolványának száma ismeretlen volt, a küldeményt pedig nem a lakcímére küldték, így az adós már csak a végrehajtásról szerzett tudomást. Ennek alapján sorra vesszük, hogy mit lehet tenni ilyenkor.
A végrehajtás végrehajtható okirat kibocsátásával indul el, amelyhez az alapul szolgáló határozatnak jogerősnek vagy előzetesen végrehajthatónak kell lennie, marasztalást vagy kötelezést kell tartalmaznia, és a benne foglalt teljesítési határidőnek is el kell telnie. Végrehajtható okirat kibocsátására adhat alapot a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás is, amelynek végrehajthatóvá válásához jogerőre kell emelkednie. Erre akkor kerülhet sor, ha a kötelezett a fizetési meghagyást kellő időben ellentmondással nem támadja meg, így a közjegyző a meghagyás kiadmányát az ellentmondásra nyitva álló határidő elteltét követően jogerősítési záradékkal látja el.
A közjegyző fizetési meghagyásában szereplő kötelezettség alapján végrehajtható okirat kiállítására tehát a jogerőre emelkedést követően kerül sor végrehajtási lap kibocsátásával.
A kötelezett akkor van abban a helyzetben, hogy ellentmondással éljen a fizetési meghagyással szemben, ha annak kézbesítése szabályszerűen történt.
A szabályszerű kézbesítés eseteit a végrehajtási eljárás háttérjogszabályaként is funkcionáló, a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) határozza meg, amely rögzíti, hogy a bírósági iratokat – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok szerint kell a címzett részére kézbesíteni.
A Pp. kézbesítési fikciót rögzít, vagyis meghatározza, hogy mely esetekben kell az iratot kézbesítettnek tekinteni, ha a kézbesítés nem közvetlenül a címzett részére történt. Ennek alapján a kézbesítés megkísérlésének a napján kézbesítettnek kell tekinteni az iratot, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a címzett az iratot nem vette át – postai szolgáltató útján történő kézbesítés esetén az a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza – az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
A Pp. lehetőséget biztosít a félnek kézbesítési kifogás előterjesztésére, ha a címzett az iratot azért nem vehette át, mert a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy az iratot más okból önhibáján kívül nem volt módja átvenni a címzettnek.
A Pp. a végrehajtási eljárás során előterjeszthető kézbesítési kifogásra vonatkozóan úgy szól, hogy ha a kézbesítettnek tekintendő határozat jogerőre emelkedett, a címzett a fentiekben említett okok fennállása esetén a végrehajtási eljárás alatt, a határozat végrehajtására irányuló eljárásról történő tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül kifogást nyújthat be az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál. A kifogást harminc napon belül el kell bírálni.
A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy a címzett részéről azt az okot valószínűsítik, amely miatt önhibáján kívül nem volt módja átvenni a kézbesített iratot. A kézbesítési kifogást a határidő elmulasztása esetén, azaz, ha a kifogást elkésetten terjesztették elő, vissza kell utasítani.
A kifogást méltányosan kell elbírálni, de a kifogásnak az eljárás folytatására, illetve a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Ugyanakkor a bíróság dönthet úgy, hogy amennyiben a kifogásban foglalt tények fennállása valószínűnek mutatkozik, a kifogás jogerős elbírálásáig felfüggeszti az eljárást vagy a határozat végrehajtását. Ha erre sor kerül, akkor a felfüggesztés vagy valamennyi, vagy azon végrehajtási cselekményre kiterjedő hatállyal történik, amely a felfüggesztés okára és céljára figyelemmel feltétlenül szükséges, de a felfüggesztés nem terjed ki a végrehajtás foganatosítása során szükséges bírósági döntések meghozatalára és a felfüggesztést megelőzően előterjesztett végrehajtási jogorvoslati kérelmek elbírálására. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya a felfüggesztést elrendelő határozat meghozatalának időpontjában áll be.
A végrehajtási törvény a jogorvoslatok között nevesíti a végrehajtási lap visszavonását, ha azt a törvény megsértésével állították ki. A törvény megsértésének minősül, ha a végrehajtható okiratot úgy állították ki, hogy valójában az annak alapjául szolgáló végrehajtandó határozatot tévesen látták el jogerősítő záradékkal, vagyis valójában nem is emelkedett jogerőre a végrehajtandó határozat. Ez a helyzet fennállhat akkor, ha a végrehajtandó határozatot nem szabályszerűen kézbesítették, hiszen ebben az esetben nem indulhatott el a jogorvoslat előterjesztésére nyitva álló határidő sem, melynek következtében a jogosult sem volt abban a helyzetben, hogy dönteni tudjon arról, hogy jogorvoslati jogát érvényesíteni kívánja-e vagy nem. Ezen körülmények fennállása esetén a jogerő megállapításának nincs helye. Minthogy ez előfeltétele a végrehajtás elrendelésének, ezért, ha ez nem teljesült és így állapították meg tévesen a jogerőt, akkor az ennek alapján elrendelt végrehajtás valójában nem lett volna elrendelhető.
Mindez a fizetési meghagyáson alapuló eljárásra vetítve is igaz, azaz a jogerős fizetési meghagyáson alapuló végrehajtási lap kibocsátása akkor jogszerű, ha az annak alapjául szolgáló feltételek, köztük a jogerőre emelkedés is teljesült. Ha a fizetési meghagyást nem a kötelezett hivatalosan bejelentett lakcímére kézbesítették és a jogerőre emelkedést szabálytalan kézbesítés következtében állapították meg, az azt jelenti, hogy a jogerőre emelkedés megállapítása tévesen történt, így a végrehajtható okirat kiállításának feltétele sem állt fenn.
Ilyen esetben kézbesítési kifogás előterjesztése és ezzel egyidejűleg a végrehajtási lap visszavonása vagy a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem előterjesztésének van helye. A kézbesítési kifogásban fel kell tüntetni azokat a körülményeket, amelyek a kézbesítés szabályszerűtlenségét valószínűsítik, vagy alátámasztják azt az okot, amely miatt az adós, kötelezett önhibáján kívül nem volt abban a helyzetben, hogy a kézbesítendő iratot átvegye.
A végrehajtást elrendelő bíróság – amely alatt a közjegyző által kibocsátott végrehajtási lap esetében a közjegyző értendő – felfüggesztheti a folyamatban lévő végrehajtást mindaddig, amíg a kézbesítési kifogás jogerős elbírálása meg nem történik. Ha a benyújtott iratok alapján látható, hogy a kézbesítés valóban nem volt szabályszerű, ezt általában meg is teszi. Ha a kézbesítési kifogás alapos és a kézbesítési fikció megdől, akkor megállapítható, hogy a jogerőre emelkedés megállapítása tévesen történt, melynek következtében a végrehajtás elrendelésére sem kerülhetett volna sor. Ennek alapján a végrehajtási lap visszavonásának vagy a záradék törlésének van helye.
A weboldal általános tájékoztatást ad ügyfeleinknek a végrehajtási eljárásokról, a végrehajtói árverésekről. Bemutatja a végrehajtás során alkalmazott főbb jogszabályokat és választ ad pár olyan kérdésre, amiket gyakran kérdeznek tőlünk ügyfeleink.
Net Világ Technology © 2014 - 2021. Minden jog fenntartva! Net Világ Technology Szerzői jogvédelem alatt álló oldal. Az oldalon elhelyezett képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl: betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, kép, grafika, logó stb.) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben vagy egészében - kizárólag a Net Világ Technology előzetes, írásos belegyezésével lehetséges.
© Net Világ Technology Edit Weboldalkezelő Webalkalmazás © 2014 - 2024.
